Előzmények
Az eseményről – ahogy az lenni szokott- egy Facebook posztból értesültünk, amit egy társunk viccből dobott be, hogy megyünk-e? A vicc olyan jól sikerült, hogy – az illető nagy meglepetésére – többen jeleztük, hogy „Erre menni kell!”.
Hamar össze is állt egy lista, hogy kik alkalmasak. Aztán a lista gyorsan rövidült, ahogy kiderültek az ilyenkor szokásos nyaralások és családi programok. Még így is 4+1 fő jött össze, így neki tudtunk látni a felkészülésnek.
A feladatok és pontozási rendszer hamar kikerültek az esemény oldalára, és szerencsére azok stabilak maradtak végig, nem lettek variálva. A felmerült kérdéseket a szervező gyorsan és nagyon segítőkészen válaszolta meg. Nagy lelkesedéssel és lendülettel tudtunk nekiindulni a Spartan Challange-nek.
Az esemény
A verseny napján ragyogó napsütés és rekkenő hőség köszöntötte a versenyzőket.
A helyszínre érkezve szokatlanul családias hangulat és laza társaság fogadott minket. A regisztrációnál türelmes sorállás volt, nem az általunk néha tapasztalt türelmetlen hangulat.
Az eligazítás flottul és gyorsan ment. Itt még kiderült egy meglepetés extra feladat, ami csapatonként egy vízibomba egész napos cipelése és felvigyázása volt (spoiler: a csapatok jelentős része ezt a feladatot nem teljesítette).
Ezután sorsolással eldőlt, hogy melyik csapat melyik feladattal kezd, és mindenki elindult a kezdőpontjára. Nekünk a MASZ 2015 teszt jutott kezdésre. Legalább túlestünk rajta… Fáradtabban biztosan nehezebb lett volna koncentrálnunk a leleményesen nehéz feladatsor megoldására, a kérdések és válaszok értelmezésére.
A feladatokat – összesen 10-et- megadott sorrendben kellett teljesíteni. Voltak beszúrva pihenő állomások, hogy lehessen inni és tárazni, és kicsit alaposabban kipihenni magunkat, mint két feladat között az állomások között vándorolva.
A teljesség igénye nélkül egy pár szó néhány feladatról:
– Az akadálypálya volt a kedvencünk. Itt egy háló alatt kellett kúszni, gumiabroncsokban futni, rönkön egyensúlyozni, falon átmászni, és még egy kis lövészet is volt a végén. A pályabírók néhány előre elkészített figyelem eltereléssel fűszerezték meg a feladat végrehajtást.
– A Sniper kiiktatásnál egy régi ismerőssel találtuk szembe magunkat, és ezen a terepen sokkal jobb feladatot és kihívást tudott biztosítani, mint a Kincsem parkban. SZU-nak köszönjük, hogy ezúttal rendesen megküzdhettünk!
– A Vaklövés és Sebesült szállítás feladattól tartottunk, mert a vakon lövés ellene megy a fegyverbiztonságról szóló elveinknek, és így nem gyakoroljuk. Ehhez képest meglepően jól sikerült, inkább volt kommunikációs feladat, mint lövészeti: a mozdulatlanul álló, bekötött szemű játékkostársunkat kellett szóban irányítanunk, hogy sikeresen eltaláljon három különböző célt.
Ezt követően jött a Sebesült szállítás, mely során egy játékostársunkat kellett adott pályán végigcipelni. Mindenki sorra került, és mivel ezt sem gyakoroltuk, így változatos módszerek és fogások kerültek elő a feladat végrehajtására. Erőnlétünket alaposan próbára tevő feladat volt ez, de elszántságunknak köszönhetően egymás leejtése nélkül tudtuk teljesíteni.
– A Homokzsák pakolás ugyancsak kemény diónak bizonyult számunkra fizikailag, hiszen 15 nagy zsákot kellett telepakolni, és kötésben falat építeni belőle. Az első percekben reménytelennek tűnt, hogy mindezt maradéktalanul teljesítsük adott időn belül, de köszönhetően a hatékony szervezésnek és a megfeszített munkának, végül sikerült.
– Az Aknakeresés inkább szórakoztató volt, mint fárasztó: négykézláb vagy térdelve, módszeresen fésültük át a területet, a földben elrejtett aknák után kutatva. Alaposságunknak köszönhetően egy kis területre már nem jutott idő, de az aknák nagy részét megtaláltuk, és nem veszítettünk embert a művelet közben.
– Az Autó tolás feladat meglepően könnyen ment, futva toltuk, és ügyesen vissza is fordítottuk a kocsit. Egy rácsos ablakú, „a rozsda tartja össze”-típusú Wartburg gépjármű volt az alany, mely önmagában is megteremtette a igazi airsoft-hangulatot. Itt került sor a Gránátdobásra is, melyet korábban már gyakoroltunk, de nem tudhattuk előre, milyen magasra és távolságra elhelyezett, mekkora célba kell beletalálni, így ez meglepetés volt a versenyen.
A feladatsor végeztével minden csapat visszatért a parkolóba, leszerelkezni és ebédelni.
Az ebédhez sorban állás közben mindenki kapott tombolajegyet. Éppen csak elfogytak a tányérokból az adagok, és már össze is hívtak mindenkit eredményhirdetésre. Minden csapat megérdemelten, eredménytől függetlenül bő tapsot kapott. A három dobogós csapat átvette érmeit, és elsőnek választott nyereményt, de a tombolajegyeiket le kellett adniuk. Ezután következett a tombola húzás, ahol további tetemes mennyiségű nyeremény talált gazdára. Végül -sok elköszönés után- holtfáradtan, de vidáman indultunk haza.
Utószó
Csapatunknak ez volt az első Spartan Challange-e, és a második ilyen jellegű versenye. Ennek megfelelően értek minket meglepetések, és derültek ki hiányosságok. Sok ötletet sikerült gyűjtenünk, milyen jellegű feladatokat lenne még érdemes a jövőben gyakorolnunk.
A csapattagok kihozták magukból a saját maximumukat, és a mezőny közepén, 12 csapatból a 6. helyen végeztünk. Az ellenfeleink igazán profik és felkészültek voltak, minden csapat becsületesen megküzdött a helyezésért, az eredményhirdetésnél közölt pontok alapján szoros volt a verseny.
A szervezés nagyon összeszedett és precíz volt, ehhez szeretnénk gratulálni a Civis Airsoft egyesületnek!
A következő Spartan Challange-en örömmel vennénk részt, és csak ajánlani tudjuk bármely összeszokott négyfős csapatnak.
EAT SE/Bravo raj